Bűzre panaszkodnak az újpestiek

Aláírást gyűjtenek az újpestiek, mert szerintük egy Elem utcai öntöde kéményei szúrós szagú füstöt okádnak. Az üzemet két éve már megbírságolták, mert határérték felett szennyezte a levegőt, ezt idén is megállapította a környezetvédelmi hatóság. A zöldek szerint szúrópróbaszerű ellenőrzést kellene végezni, a lakók pedig azt akarják elérni, hogy az öntődét zárják be.

Újabb 80 millió metró-PR-ra

Plusz 80 millió forintot költenek a 4-es metró PR-jára. A pénzből színes brosúrákat nyomtattak, szakmai konferenciákat és vándorkiállítást rendeztek Brüsszelben. Az EU ugyanis hamarosan dönt a 4-es metró támogatásáról. A Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti szakasz mintegy 380 millió forintba kerül, ebből körülbelül 250 milliárd forint támogatást vár Budapest.

A 4-es metró 2005 és 2010 közötti PR-kerete 218 millió forint, amelyet a Sawyer-Miller Group költhet el. Eddig 183 millió forintot fizettek ki a cégnek. A cég vezetőjét, Bruck Gábort annak kapcsán szokták megemlíteni, hogy a szakember többször is részt vett Demszky Gábor főpolgármesteri kampányaiban.

Folytatódhat a KöKi átépítése

Az eredeti tervekhez képest egyéves csúszással, 2010-re fejeződhet be Kőbánya-Kispest átépítése, az oda tervezett háromszintes bevásárló- és szolgáltató központ építését felfüggesztő bírósági döntést ugyanis feloldották. Az egykori napközis tábor és BKV sportpálya területét is elfoglaló komplexumban 200 üzlet, egy barkácsáruház, irodahelyiségek, éttermek, kávézók lesznek, új gyalogos felüljáró és két új gyalogos híd is épül. Átépítik a metróvégállomást és a buszpályaudvart is, utóbbit lefedik. A beruházás összértéke 20 milliárd forint körüli.

Az építkezés ellen többször demonstráltak a környékbeliek, a KöKi - azóta elbontott - gyalogos átjárójának boltosai és civil szervezetek, utóbbiak megtámadták a beruházás építési engedélyét, a bíróság az építkezést ennek hatására függesztette fel.

Késik a kórházholding

A korábbi tervekkel ellentétben nem jön létre 2010-től a fővárosi kórházholding, a városháza által működtetett egészségügyi intézményeket több lépcsőben szervezik át. A Népszava szerint ugyanis késik az - egyébként negyedmilliárd forintba kerülő - szakmai háttértanulmány összeállítása, az erre kiírt tenderen is csak most fognak eredményt hirdetni.

A Horváth Csaba egészségügyi főpolgármester-helyettes által jegyzett kórházholding lényege, hogy a jelenleg 90 telephelyen, ötszáz épületben működő 14 fővárosi fenntartású egészségügyi intézményt egy egységes szervezet fogná össze - ez intézné például központilag a beszerzéseket -, az intézmények pedig gazdasági társasággá alakulnának. A holding többször is koalíciós viták forrása volt; az SZDSZ és Demszky Gábor sem támogatta teljes mellszélességgel.

Milliárdos kárt okoznak a vandálok Budapesten

Évi egymilliárdos kárt okoznak a vandálok a BKV-nak; a két éve üzembe helyezett Combinókat eddig 88-szor rongálták meg. A közlekedési vállalat egy esztendőben 100-120 millió forintot tud költeni a károk helyreállítására. A közlekedési jelzőtáblák közül évente 3-5 ezer darabot lopnak el Budapesten a színesfém-tolvajok.

Költözik a Bogdáni úti buszpályaudvar

A Szentendrei úti hipermarket parkolójába, a Jégtörő utca és a Záhony utca sarkára költöztethetik át a naponta 13 ezer embert kiszolgáló Bogdáni úti BKV-buszvégállomást. Az ugyanis egy harminc évvel ezelőtti földhivatali elírás miatt magánkézbe került, a főváros ugyan bíróság előtt igyekezett menteni a menthetőt, de hétévnyi pereskedést követően veszített. A tulajdonos cég, az Estivo visszamenőleg több mint egymilliárd forintot követel a BKV-tól a terület használatáért.

A buszpályaudvar átköltöztetésének részleteit még vizsgálja a főváros, egy korábbi BKV-tanulmány szerint azonban ez akár másfélmilliárd forintba is kerülne. E változat esetén megúszná viszont a főváros, hogy a Bogdáni úti buszpályaudvarért cserébe másik ingatlant ajánljon fel az Estivonak. Korábban a városháza felvetette, hogy a buszforduló megmaradásáért cserébe a kelenföldi városközpontban lévő kétszintes piacot és két Ráday utcai telket ajánlaná fel a cégnek, ezt azonban a XI. kerület és szakmai szervezetek is aggályosnak tartották.

Csepeli tisztító: uniós aggályok

Közbeszerzési aggályai vannak Brüsszelnek a csepeli szigetcsúcson épülő központi szennyvíztisztítóval kapcsolatban; az Európai Bizottság szerint jogsértő volt az építkezésre kiírt tender, ez pedig akár 10 milliárd forintnyi uniós támogatás visszatartását is eredményezheti. A magyar fél vitatja az bizottság álláspontját, a vita 1-1,5 évig is eltarthat.

A csepeli központi szennyvíztisztító telep Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása; megépítése nagyjából százmilliárd forintba kerül, a költségek 65 százalékát adja Brüsszel támogatásként. A beruházás jelenleg több mint 75 százalékos készültségű, teljes gőzzel pedig 2010 nyarától működik.

A létesítmény megépítésére három éve írt ki közbeszerzési eljárást a főváros, a tenderre öten adtak be ajánlatot, hármat később kizártak, egyet érvénytelennek nyilvánítottak, így a francia cégekből álló Csepel FH konzorcium lett az egyedüli befutó. A szerződést 2005 decemberében kötötték meg.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2007 elején keltezett feljegyzésében kifogásolta a tendert, mivel a győztes ajánlata nem felelt meg az érvényességi követelményeknek, és nem volt lehetőség a legkedvezőbb ajánlatot kiválasztani. A szerződést egy éven belül lehetett volna erre hivatkozva megtámadni, de e határidő már letelt, mire a hivatal megfogalmazta aggályait.

Margit híd: félmegoldás a bringásoknak

A Margit híd jövőre kezdődő és 2010-ben befejeződő felújítása során a korábbi tervekkel és a kerékpáros szervezeteknek tett ígéretekkel ellentétben nem lesz mindkét járdán bringaút, csak az északin. A Kerékagy Blog szerint a Fővárosi Tervtanács javasolta, hogy ne legyen kerékpárút a déli járdán, mert ott sok a turista, és veszélyes volna köztük bringázni.

A Napi Budapest úgy tudja, a Kiskörútra tervezett kerékpársávok kialakítása is bizonytalan, azt a főváros ugyan megígérte a kerékpáros szervezetek nyomására, pénz azonban egyelőre nincs rá.

BKV: 8 százalékos drágulás 2009-ben

Átlagosan 8 százalékkal emelkedhetnek a BKV tarifái, ha a közlekedési vállalat javaslatát jóváhagyja a Fővárosi Közgyűlés decemberben. Jövőre 290 forintba kerülhet a vonaljegy, a felnőtt havibérlet pedig 8900 forintba.

Az Index beszámolója szerint az elmúlt két évben 1,2 milliárd forintot fizetett összesen 53 cégnek tanácsadás címén a BKV.

A nagykörúti villamosok vonalán lévő 33 jegyautomatából csupán 15 működőképes, mert a gépeket az utasok megrongálják. Vandálbiztos automaták kellenének, de azokra nincs pénz. Hétfőtől a 4-es, 6-os villamosok végállomásain - a metróban tavaly tavasszal bevezetett módszerhez hasonlóan - szigorították az ellenőrzést, csak jeggyel vagy bérlettel engedik felszállni az utasokat a járművekre.

A következő évtizedre csúszik a Városháza Fórum

Erick van Egeraat tervei alapján építik meg a Városháza Fórumot, a holland építész nyerte az Főpolgármesteri Hivatal tömbjének átépítésére kiírt építészeti tervpályázatot. Az építkezés viszont tovább csúszik: korábban azt tervezték, hogy a 2010-es választásokra elkészül, a jelenlegi állás szerint az első kapavágásra is csak 2011-ben kerül sor, az épíkezés pedig 2013-ra fejeződik be.

A mostani, eleve ideiglenesnek szánt Városháza Park helyén 40 ezer négyzetméteres új épületszárnyat emelnek - oda költözik a Főpolgármesteri Hivatal több részlege -, 1400-1800 férőhelyes mélygarázzsal, közösségi-kulturális funkciókkal, valamint egy félezer fős konferenciateremmel.

A beruházást a főváros magántőke bevonásával valósítaná meg; az erről szóló közbeszerzési eljárást várhatóan 2009 végén írják ki. A nyertes fogja kitatarozni a régi városházát, felépíteni az új szárnyat, amelyre 20-25 éves koncessziós jogot nyer, vagyis az épületet ez idő alatt a maga hasznára hasznosíthatja, majd az egész visszakerül a város tulajdonába.

Feltéve, hogy az engedélyeket kiadó V. kerület is úgy gondolja. Rogán Antal fideszes polgármesternek ugyanis aggályai vannak, szerinte túl plázaszerűek a tervek, és túl sok a tervezett férőhely a mélygarázsban.

Budapest Top 100 - Aki tud alagútul

Klados Gusztáv (fotó: Schmidt Gábor)

Budapest száz legmeghatározóbb, legbefolyásosabb figurája; honnan lett az első és a legutóbbi milliójuk, mit köszönhet nekik a város, hogyan csináltak karriert. Mai áldozatunk élete nagyobbik részét a föld alatt töltötte,a 4-es metró miatt távozott külföldre és amiatt jött vissza - Klados Gusztáv, a BKV metró projektigazgatóságának ma megválasztott új vezetője.

Miután 1972-ben megszerezte szerkezetes mélyépítő-mérnöki diplomáját, Klados Gusztáv a Közlekedési Építő Vállalatnál (KÉV) kezdett dolgozni, amely a budapesti 3-as metrót építette. A minisztertanács 1972-ben döntött a 4-es metró megépítéséről, amelyet az akkori tervek szerint 1978-ban kezdtek volna megvalósítani. A KÉV-Metrónál azonban már ekkoriban látták, hogy a "négyes vonal építése úgymond dél felé tart", ezért külföldi megbízások után néztek.

Az első ilyen munka a belgrádi Vracar vasúti alagút előkészítése volt, ami a pancsevói vasúti-közúti hídról vezettette be a kétvágányú fővonalat a főpályaudvarra. "Nyeretlen kétévesként kerültem oda, főként azért, mert egyedül én beszéltem valamilyen szinten angolul" - emlékezett vissza Klados Gusztáv. Már ekkor ajánlatot kapott egy német cégtől, de mivel felesége éppen nyolc hónapos terhes volt, nemet mondott, pedig még egy speciális, vámzáras kamiont is küldtek volna érte, amiben a határon az egész család gond nélkül átjuthatott volna.

A belgrádi munkák után Klados Gusztáv következő megbízása a kalkuttai metró volt, amelynek légzsilip-szállítási tenderdokumentációja véletlenül került a kezébe. "A KÉV-nél azt mondták, csináljam meg nyugodtan, úgysem lesz belőle semmi." Ehhez képest nemcsak ajánlatot tettek, meg is nyerték a pályázatot. Indiában ezen felül lehetőséget kaptak a kalkuttai 4/b metrószakasz építésében való részvételre. Annak ellenére, hogy Kalkutta sokszor elborzasztja az először oda érkezőket, a szakember a vállalt húsz hónap helyett öt évig maradt, "a metrószerződések miatt ugyanis az építtetők jobban jártak, hogy elhúzták a munkálatokat, mintha gyorsan befejezték volna a beruházást".

Klados Gusztáv ezután ismét visszament a KÉV-hez, ahol a vállalati tanács nevében a szolnoki főépítés-vezetőség felügyelője lett. Ez műszakilag nem volt különösebb kihívás számára, hiszen az általa felügyelt főépítés-vezetőség jobbára baromfinevelő állomást, kishidakat, csatornát, utakat és vasúti vágányokat épített. "Kivettem hát az egyéves, fizetés nélküli szabadságomat, és kalákában belefogtunk egy családi ház építésébe. Odáig jutottunk, mint akkoriban a többség, a ház kész volt, de nem volt bevakolva, a pénzünk viszont elfogyott." Ekkor megcsörrent a telefon, és egy német cég visszahívta őt Kalkuttába, az 1/a szakasz befejezéséhez. Ez másfél éves munka volt, ami után ismét hazament, majd felhívta a Csalagút független mérnöke, aki azt mondta, hogy az angolok keresnek valakit, aki "tud alagútul".

1989-ben ment Angliába, ahol kinevezték a tenger alatti északi vonalalagút építésvezetőjének. A csalagút építése igazi mérnöki sikertörténet volt, a létesítmény rekordsebességgel épült, a vonali pajzsáttörésre 1991 májusában került sor. "A csalagút határidőre megépült, de óriási költségtúllépéssel. De ennek nem az alagút kialakítása volt az oka, hanem az időközben alaposan megszigorított tűzvédelmi és biztonsági előírások."

Az igen jó referenciának számító munka miatt a szakembert Dél-Afrikába hívták, ahol a Világbank által finanszírozott Lesotho Magasföldi Vízlétesítmény kialakításában vett részt, amelynek lényege az volt, hogy egy völgyzáró gáttól a Maluti vízválasztó hegység alatti alagutakon vizet juttassanak el egy másik víztározóba, hasznosítva a Lesothóban leeső, a dél-afrikainál jóval nagyobb mennyiségű csapadékot. "Az egyik 19 kilométeres alagutat fél évvel a határidő előtt sikerült befejeznünk."

Ezután az athéni 2-es és 3-as metró építésében vett részt, "ami rettenetes régészeti cirkusszal járt. Egyszer előfordult, hogy beletaláltak egy ősi, föld alatti tárolóüregbe, az alagutat pedig az iszappal együtt hirtelen elöntötték az amforák." Athén után Szingapúr, majd Malajzia fővárosa, Kuala Lumpur következett, ahol egy korábban lehetetlennek tartott műszaki feladattal kellett megbirkózni. Az ottani, karsztos mészkőben 13 méter átmérőjű, úgynevezett zagyos pajzsokkal kellett megépíteni egy olyan közúti alagutat - a SMART-alagutat -, amely árvizek esetén a vizet is képes elvezetni. "A világ felkapta a fejét erre a műszaki bravúrra, az építkezésekről dokumentumfilmek sora készült, amiben sajnos nem mindig említették meg, hogy a magyar szakértelem is hozzájárult a sikerhez."

2007-ben Új-delhibe szerződött, az ottani metróépítéshez, ahonnan hazafelé menet egy szakmai konferencián találkozott Olti Ferenccel, a budapesti 4-es metró építését felügyelő BKV vezérigazgató-helyettessel. "Véletlenül egymás mellé ültünk, elbeszélgettünk, aztán Feri meggyőzött, így 28 év után ismét Budapesten dolgozom."

/A Népszabadság 2008. augusztus 14-i számában megjelent cikk alapján./

Budapest Top 100:
Ferenc a városból (Gegesy Ferenc)
Mindenki Tónija (Rogán Antal)
A nyerő kétéves (Dancs Gábor)
A BKV rémálma (Vitézy Dávid)
A parkolófejedelem (Fürst György)

Novemberre halasztják a Főgáz-privatizációt

Novemberben, rendkívüli ülésen dönthet a Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Gázművekben lévő (50 százalék plusz egy szavazatnyi) tulajdonrészének eladásáról. Az ügyletet a fővárost irányító koalíción belül az SZDSZ támogatja, az MSZP viszont alaposabb előkészítésre van szükség.

Demszky Gábor főpolgármester szerint a várható, 100 milliárd forint körüli privatizációs bevételből az uniós támogatással megvalósítani tervezett beruházások önrészét teremtik elő. 2012-ig 900 milliárd forint értékű ilyen fejlesztésre készül Budapest, amelyhez összesen 180 milliárd forint önrészt kell előteremteni, amelyre egyelőre nincs pénz, és ha nem vágnak bele a magánosításba, nem is lesz. Az említett fejlesztések közé tartozik az 1-es és 3-as villamos meghosszabbítása, a budai szennyvíz főgyűjtő-csatorna megépítése, a Margit híd felújítása vagy a rákoskeresztúri buszkorridor kialakítása.

Apportálták a turult

A XII. kerület saját válallalkozásába apportálta 20 millió forintos értéken a Böszörményi út-Istenhegyi út találkozásánál 2005-ben emelt, sok vitát kavart turulszobrot - számolt be a Hírszerző. A városrész szakbizottsága hétfőn döntött arról, hogy az emlékmű átadásával rendezik a tervezéssel és ingatlanforgalmazással foglalkozó Fáber Kft. anyagi helyzetét, a cég ugyanis évek óta veszteséges. A kerület nyilvántartása szerint a szobor forgalomképes vagyontárgy, értéke pedig a bekerülési költséggel megegyezően 20 millió forint. (A helyi szabályok szerint éppen 20 millió forintig dönthet egyszerű többséggel az önkormányzat szakbizottsága a vagyontárgyakról, ezen értékhatár felett viszont már versenyeztetni kellene.) Pokorni Zoltán (Fidesz) polgármester előterjesztése szerint az apport a turulszobor jogi helyzetét is rendezi, a közigazgatási hivatal szerint viszont az érvényben lévő bontási határozatra az ügylet semmilyen hatással nincsen.

Nem lesz ritka a pesti szmogriadó

A jövőben évente akár többször is elrendelhetnek szmogriadót Budapesten. Október 25-én ugyanis hatályba lépett az az új szabály, amely szerint a levegő szállópor-tartalmának határérték fölé emelkedése esetén is elrendelhető szmogriadó. (Eddig ez nem volt önálló kategória.)

A rendelet szerint, ha két egymást követő napon a szálló por koncentrációja napi átlagban meghaladja a 10 mikrogrammot köbméterenként, akkor kell elrendelni korlátozásokat. Ez Budapesten azt jelenti: a nagyüzemeknek felére kell csökkenteniük a károsanyag-kibocsátásukat, a Hungária-körgyűrűn belül pedig megtiltják a belső és átmenő forgalmat (a tömegközlekedés, a taxik és a megkülönböztető jelzésű és a mozgáskrlátozottat szállító járművek kivételével), a dízelüzemű járművek egyáltalán nem közlekedhetnek a városban, a szilárd és olajtüzelésű berendezések használatát pedig úgy kell mérsékelni , hogy az adott épületet legfeljebb 18 fokra lehet velük felfűteni.

Ha az új rendeletet az elmúlt három évben is alkalmazni kellett volna, Budapesten összesen 73 napon át rendeltek volna el szmogriadót.

Vizsgálat az Árpád hídi fekvőrendőr miatt

Azonnali vizsgálatot kezdeményez Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes az Árpád hídi fekvőrendőr miatt. Az átkelőt hétfőtől kedződően egy hónapon át felújítják, kicserélik a dilatációkat, emiatt az északi útpályán ideiglenes - fekvőrendőr-szerű - rámpát építettek. Kedd reggel azonban a tíz centiméter magas szerkezeten több autó is fennakadt, emiatt hatalmas dugók alakultak ki a Hungária-körgyűrűn és az oda vezető utakon. A híd üzemeltetője, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. megtéríti az autósok kárait.

Félidőben: ígéretek és valóság Budapesten 2. rész

A 2006-ban tett választási ígéretek 60 százalékát sikerült a ciklus félidejére teljesíteni. A vállalt feladatok negyede "jól halad a megvalósítás felé", és csak a tíz százaléka késik - állítja Budapest városvezetése. A Napi Budapest összevetette a 2006-os ígéreteket és a valóságot. Második rész.

Előzmény: Félidőben - első rész.

"2010-ig legalább 15 százalékkal gyorsítjuk a tömegközlekedés menetidejét. Elsőbbséget adunk a közösségi közlekedésnek, ahol lehet, buszsávokat jelölünk ki, a villamosvonalakat forgalomszervezési eszközökkel felgyorsítjuk."

A tömegközlekedés menetideje alatt a programírók minden bizonnyal a tömegközlekedési járművek átlagsebességét értették, amelyről sajna nem találtam adatot. (Annyi bizonyos, hogy a közlekedés átlagsebessége a fővárosban 22,5 km/h.) Valóban épült buszsáv többek között a Szentendrei úton, a Vörösvári úton, és döntött a főváros arról is, hogy alig egymilliárd forintért 2010-re külön korridort épít a BKV- és a Volán-buszoknak Rákoskeresztúr központja és az Örs vezér tere között. A BKV korábban felvetette, hogy a buszokra szerelt kamerákkal is figyelnék a buszsávokat, de ebből nem lett semmi. A "felgyorsított" villamosvonalakkal kapcsolatban pedig csak a 21-es (régi 30-as) vonalat említeném, ahol olyan rossz állapotban vannak a sínek, hogy a járművek másfél km-en keresztül csak legfeljebb tízzel cammoghatnak. Kis jóindulattal részben megvalósulhat.

"2010-ig 7500 új P+R parkolóhelyet építünk a 4-es metró mentén, hogy a városba érkezők könnyen és biztonságosan letehessék járműveiket, és metróval folytathassák útjukat a belvárosba. "
Mivel metró sem 2010-re, nem lesz P+R parkoló sem hozzá. A főváros ráadásul tavaly ősszel további pénzügyi tartalékkeretet különített el az EU elvárásainak megfelelően, és ezzel együtt 17 milliárd forint értékű kapcsolódó beruházást - például a kelenföldi pályaudvar mellé tervezett ezer férőhelyes parkolót is - törölték. Nem valósult meg.

"Felgyorsítjuk a villamos-fejlesztési programot. Uniós és kormányzati támogatással átvezetjük az 1-es villamost Budára, a 3-as villamost meghosszabbítjuk. Egyes villamospályákat zöld növényzettel borítunk."

Az 1-es villamos 2010-re a Budafoki útig, a 3-as pedig Pesterzsébet-felső HÉV-állomásig hosszabbodhat meg, ha az EU hajlandó a 44 milliárd forintos költségek 77 százalékát megadni támogatásként. (Erről még nincs döntés.) A Szabadság hidat az EU-csatlakozási ünnepségek idején néhány napra befüvesítették, egyébként zölddel borított villamospályának nincs nyoma. Akár meg is valósulhat.

"Egységes parkolás létrehozását kezdeményezzük a kerületi parkolótársaságok összefogásával. Új Parkolási Alap létrehozását indítványozzuk, amelynek bevételei átlátható és ellenőrzött módon a közlekedésre, a közterület-rendezésre és a parkolóhelyek létrehozására fordíthatók."

Budapesten 1995-ben vezették be a fizetőparkolás mai rendszerét, jelenleg három cég szed a városban parkolpénzt (két önkormányzati és egy magántársaság). A mobilos fizetés és az ügyfélszolgálati ügyintézés egységesnek mondható, de továbbra is kétféle parkolóautomata-típus van a fővárosban, amelyek nem kompatibilisek. A "Parkolási Alapnak" nyoma sincs, a parkolópénzek nagyobb része a magáncéghez kerül, amely szerint ez nem nyilvános adat (a bíróság szerint viszont igen, bár ez egyelőre csak elsőfokú döntés). Nem valósult meg.

"Folytatjuk a kormánnyal közös 1+1 Ft útfelújítási programot. 2007-ben újabb 170 kilométer főútvonalat újítunk fel, az azt követő években 100-100 kilométert. Átfogó útkarbantartási és útfelújítási stratégiát fogadunk el a kerületekkel közösen."

Az állami egy forintos támogatás idén már csak 40 fillér volt, a Fővárosi Közgyűlés éppen most, október végén dönthet az idei rekonstrukciós program harmadával való csökkentéséről. Az idénre tervezett 170 km-ból 114 km készült el, a 2009-re várt 60 km-ből pedig 22 km felújítására fogja futni. Csak részben valósul meg.

"2010-ig több, mint 40 százalékkal növeljük a kerékpárút-hálózatot, és kerékpár-tárolókat építünk".

Budapesten jelenleg mintegy 180 km a bringaút-hálózat hossza, ami az ígéretek szerint 2010-re 200-210 km-re nőne. Idén összesen mintegy 10 km további kerékpárút lépül Budapesten, ebben benne vannak a nem közpénzből épülők is (pl. az Arena Plazánál). A főváros el is nyert 650 millió forintot tavaly a hálózat bővítésére, de a 22 km-re elegendő pénzt nem tudta felhasználni, mert nem sikerült határidőre összegyűjteni a hatósági pecséteket. Bár a városháza ígéretett tett, hogy egyeztet a civilekkel és figyelembe veszi azok javaslatait, ez jobbára csak formalitás volt. Nem valósul meg.

"2008-ig hozzákezdünk a Moszkva tér rendbetételéhez a kormánnyal és az érintett kerületekkel közösen." Nem valósul meg.

"Rendbe tesszük a pályaudvarok, aluljárók környékét az állami cégekkel összefogva. Évente 10%-kal növeljük a rendszeresen takarított aluljárók számát."

Bizonyára van olyan statisztika, amely kimutatja, hogy ez már meg is történt. Ennek ellenére Zuglóban a nyáron egy civil szervezet nem bírta tovább, és maga tisztított meg és festett újra néhány aluljárót. Nem valósult meg.

"A közterület-felügyelet hatásköreinek megerősítésével és kibővítésével városi rendőrséget hozunk létre, növeljük a felügyelők számát. Ennek érdekében felterjesztési jogunkkal élve törvénymódosítást kezdeményezünk."

Még az is kétséges, hogy miből lesz fedezet a közteresek által üzemeltetendő városi traffipaxokra. Nem valósult meg.

"A kormánnyal közösen változtatunk a szabálysértési szabályokon, hogy a szemetelés, falfirka, a rongálás hatékonyabban szankcionálható legyen."

Az I. kerület fideszes polgármestere országgyűlési képviselőként javasolta a graffitizés szigorúbb büntethetőségét, de javaslatát még tárgysorozatba sem vették. A Szeretem Budapestet Mozgalom és a főpolgármester nemrégiben - inkább PR-fogásként, mint valódi intézkedésként -meghirdette, hogy 2008 végéig 250 társasházat és nyolcszáz üzlet portáját tisztítják meg a falfirkáktól a Nagykörúton, kíváncsian várjuk az eredményt. Nem valósult meg.

"A rendőrség tevékenysége támogatásával előmozdítjuk a motoros készenléti szolgálat felállítását, hogy a közlekedési dugókat okozó szabálytalanságnál azonnali rendőri beavatkozásra kerülhessen sor."

A BRFK legutóbb júniusban jelentette be, hogy akciósorozatot indítanak, és motoros járőrökkel fokozottan figyelik a buszsávokat és a villamossínre parkoló kocsikat. Augusztusban mindenestre még előfordult, hogy másfél órán át akladályozta egy sínekre parkoló terepjáró a 17-es villamost. Nem valósult meg.

"Folytatjuk a kórházak felújítási programját. Elsőként a Szent László és Szent István kórházak együttes korszerűsítését kezdjük meg. A ciklusban befejezzük az Uzsoki utcai és a Szent Imre kórházak rekonstrukcióját. " Megvalósul.

"Magántőke bevonásával közösségi kulturális negyedet hozunk létre a Gázgyár 27 hektáros területén, hogy Budapest a szabadság fővárosa maradjon vonzó, színes kulturális élettel."

A gázgyár fejlesztési programját ugyan elfogadta a főváros, a tömbre azonban a III. kerület 2010-ig szóló változtatási tilalmat rendelt el. Egyelőre a veszélyes hulladéknak minősülő egykori gázgyári masszát kellene eltávolítani, de kérdés, honnan lesz erre több mitn ötmilliárd forint. Nem valósul meg.

"Magántőke bevonásával kulturális központot hozunk létre a Közraktárak területén." Megvalósul.

"Nemzetközi hírű fesztiváljaink programjait bővítjük, továbbra is támogatjuk a Sziget Fesztivált, ösztönözzük új rendezvények létrehozását."

A főváros a Szigetet valóban támogatja, de ez az elmúlt évektől eltérően 2009-től csak erkölcsi támogatás lesz, a városháza ugyanis ezentúl kifizettetné, hogy a rendezvényhez igénybe veszik a Hajógyári-szigetet. Részben megvalósult.

"Elősegítjük a kormánnyal kötött Budapest-szerződésben szereplő 5000 fős konferenciaközpont megépítését." Nem valósul meg.

"Új, zöld sétányokat hozunk létre a pesti Közraktárnál és az Óbudai Gázgyárnál, ötletpályázatot írunk ki a Duna-part felélesztésére a Partraszállás program keretében."

A Közraktárak fejlesztés sínen van, a gázgyári nem. Jó esetben a fővárosi Duna-part felmérését tudják befejezni 2010-ig. Csak részben valósulhat meg.

(Megjegyzés: néhány túl általános vagy nem ellenőrizhető ígéretet elhagytam a két éve ígért 40 pontból.)

Még drágább lesz a Szabadság híd

További 300 millió forinttal kerül többe budapest legkeskenyebb Duna-hídjának felújítása. A főváros szerint a drágulás oka, hogy a hídrekonstrukciót össze kell hangolni a metróépítéssel, valamint a díszkivilágítás kiépítése többe kerül a tervezettnél. A felújítás egyébként csaknem hatmilliárd forintba kerül, a pénz felét az EU adja. A hídon karácsonyra indul újra a villamosforgalom, az autósok pedig májustól hajthatnak fel az átkelőre, a pesti oldalon ugyanis késik a Fővám téri metróállomás építése.

Október 27-én, hétfőn kezdődik az Árpád híd dilatációinak cseréje. November 20-ig éjszakánként a három sávból kettőt emiatt lezárnak.

Félidőben: ígéretek és valóság Budapesten 1.

A 2006-ban tett választási ígéretek 60 százalékát sikerült a ciklus félidejére teljesíteni. A vállalt feladatok negyede "jól halad a megvalósítás felé", és csak a tíz százaléka késik - állítja Budapest városvezetése. A Napi Budapest összevetette a 2006-os ígéreteket és a valóságot. Első rész.

4-es metró: a két évvel ezelőtti ígéretek szerint 2009-ben a Baross térig, 2010-ben a Bosnyák térig jár a metró az Etele tértől. A jelenlegi tervek szerint az első (Baross térig tartó) szakasz 2011 legvégére készülhet el. A 350 milliárd forintos építési költségből 250 milliárdot vár Budapest uniós támogatásból, Brüsszelben karácsony előtt döntenek róla. A második, Bosnyák térig tartó szakaszra megszülettek az engedélyek, de nem világos, mikor és miből lesz rá pénz. Nem teljesül.

2-es metró: 2007-re ígérték a vonal ötéves felújításának befejezését, és azt, hogy 2008-ra megérkeznek az új, egyterű metrókocsik. A rekonstrukció valóban befejeződött, az új metrókocsik gyártása azonban félévet késik. A kocsikat jelenleg is tesztelik Franciaországban, az első október végén érkezik Budapestre, utasokat 2009 februárjában szállíthat. Részben teljesül.



M0: a főváros ígérte, hogy felgyorsítja a körgyűrű építését, holott az állami beruházás. Az M0 keleti szektora és északi hídja elkészült, a budai folytatás (a 11-es és 10-es út között) még tervezés alatt, az építkezés 2014 előtt nem várható. Teljesült.

Aquincumi híd: nem teljesül.

Szabadság híd: a megígért felújítás (némi határidő- és költségkeret-túllépéssel) zajlik, a villamosforgalom karácsonykor indulhat meg az átkelőn, az autósok viszont csak 2009 májustól használhatják, a Fővám téri metróállomás építése miatt. Késve, de teljesül.

Margit híd: a felújítás 2009 elején indul (a kezdést 2008 nyarára tervezték), és 2010-ben fejeződik be. Késve, de teljesül.



Csepeli szennyvíztisztító: a 2010-ig elkészülő létesítménynek köszönhetően 100 százalékra nő a Dunába biológiai tisztítás után visszakerülő szennyvíz aránya. Teljesül.

Csatornázás, parképítés: a város teljes csatornázottságának kiépítése folyik. Az ígéretek semmilyen konkrétumot, határidőt nem tartalmaztak. A főváros tervezi a Népliget 1,5 milliárdos felújítását, ha azt decemberben elfogadja a Fővárosi Közgyűlés, a beruházás 2009-ben megvalósulhat.

Hulladékgyűjtés: a szelektív gyűjtőszigetek számát a két évvel ezelőtti 600-ról 1100-ra növelését ígérték 2009-re. Az FKF Zrt. honlapja szerint jelenleg 706 hulladékgyűjtő sziget van Budapesten. Részben teljesült.

Budapest Szíve, belváros forgalomcsillapítása: a 2006-os ígéretek ez esetben sem tartalmaztak konkrétumokat és határidőket. A Budapest Szíve projekt lényege az átmenő forgalom kiszorítása a belvárosból, és annak gyalogosbaráttá való átépítése, jelenleg az előkészítés zajlik, az uniós támogatásra közösen pályázik a főváros és az V. kerület. A projekt része a Városháza Park beépítése, az oda tervezett Városháza Fórum átadását 2011-re tervezik, de ez is meghiúsulhat, mert az V. kerület sokallja az épület alá tervezett mélygarázs 1200-1800 férőhelyét, és azt sem zárja ki, hogy a Főpolgármesteri Hivatal épülettömbjére változtatási tilalmat rendeljen el. 2009-től viszont kitiltják a tranzit-kamionforgalmat Budapestről (Óbuda kivételével). Részben teljesül.

BKSZ: ugyancsak határidő nélkül ígérte a városvezetés, hogy egymáshoz igazítja a BKV, a Volán és a MÁV járatait. A végcél az volna, hogy egységes bérlettel lehessen igénybe venni Budapesten belül minden tömegközlekedési járatot (ez megvalósult, bár a közös bérlet kevésbé kelendő a vártnál), a menetrendek és a járatok teljes összehangolása azonban továbbra is csak terv. Részben megvalósult.

Etele tér, Köki: a főváros korszerű átszállóhelyek kialakítását ígérte. Az Etele téren ez a 4-es metró összkomfortos, intermodális csomópontjának kiépítését jelenti. Ennek több része (például az ezer férőhelyes P+R parkoló kialakítása) pénzhiány miatt bizonytalan, a főváros magánbefektetők bevonásával is számol. Kőbánya-Kispesten magánberuházásban többszintes bevásárló- és szolgáltatóközpont épül, a helyi lakók és boltosok, valamint a civilek tiltakozása mellett. Részben teljesül.

Folyt. köv.

Moszkva tér, Aquincumi híd: törölve

A Moszkva téri "liget" látványterve 2006-ból

2010-ig bizonyosan nem kezdik meg az aquincumi híd előkészítését és a Moszkva tér átépítését - ismerte el a főpolgármester. Demszky Gábor szerint nemcsak pénzhiány miatt halasztják el ezeket a beruházásokat, hanem azért is, mert a párhuzamosan zajló átépítések túl nagy terhet rónak a városra.

Az Aquincumi híd terve több évtizedes, az átkelő része volna a 32 km hosszú Munkás vagy Körvasút menti körútnak. Csak az Óbudát és Újpestet összekötő átkelő és csatlakozó úthálózatának kialakítása nagyjából 60 milliárd forintba kerülne. A csatlakozó utakra elkészültek a tervek, a hídra még nem.

A Moszkva tér átépítésére az első terv 1964-ben készült. A tér teljes átalakítása - mesterséges domb kialakítása, amely alá kerülne a tömegközlekedési csomópont, körforgalomszerű közúti kapcsolatok kialakítása - két évet venne igénybe és mintegy 30 milliárd forintba kerülne. A főváros és a II. kerület 2006-ban hagyta jóvá az átépítési terveket, a befejezést a legutóbbi választási kampányban 2009-2010-re ígérték.

Megújult a csepeli szabadkikötő

Átadták a felújított csepeli szabadkikötőt. A tavaly kezdődött, és 3,2 milliárd forintba kerülő fejlesztés során a kikötőt alkalmassá tették arra, hogy a hajón érkező kamionokat fogadja, amelyek Csepelről közúton és vasúton folytathatják útjukat, és növelték kapacitását is. Az éppen nyolcvan éves kikötő - amely 1928-as elkészültekor Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb áruelosztó és -gyűjtő központja volt - a fejlesztés révén a térség legmodernebb folyami kikötője lett.