Klados Gusztáv (fotó: Schmidt Gábor) Budapest száz legmeghatározóbb, legbefolyásosabb figurája; honnan lett az első és a legutóbbi milliójuk, mit köszönhet nekik a város, hogyan csináltak karriert. Mai áldozatunk élete nagyobbik részét a föld alatt töltötte,a 4-es metró miatt távozott külföldre és amiatt jött vissza - Klados Gusztáv, a BKV metró projektigazgatóságának ma megválasztott új vezetője.Miután 1972-ben megszerezte szerkezetes mélyépítő-mérnöki diplomáját, Klados Gusztáv a Közlekedési Építő Vállalatnál (KÉV) kezdett dolgozni, amely a budapesti 3-as metrót építette. A minisztertanács 1972-ben döntött a 4-es metró megépítéséről, amelyet az akkori tervek szerint 1978-ban kezdtek volna megvalósítani. A KÉV-Metrónál azonban már ekkoriban látták, hogy a "négyes vonal építése úgymond dél felé tart", ezért külföldi megbízások után néztek.
Az első ilyen munka a belgrádi Vracar vasúti alagút előkészítése volt, ami a pancsevói vasúti-közúti hídról vezettette be a kétvágányú fővonalat a főpályaudvarra. "Nyeretlen kétévesként kerültem oda, főként azért, mert egyedül én beszéltem valamilyen szinten angolul" - emlékezett vissza Klados Gusztáv. Már ekkor ajánlatot kapott egy német cégtől, de mivel felesége éppen nyolc hónapos terhes volt, nemet mondott, pedig még egy speciális, vámzáras kamiont is küldtek volna érte, amiben a határon az egész család gond nélkül átjuthatott volna.
A belgrádi munkák után Klados Gusztáv következő megbízása a kalkuttai metró volt, amelynek légzsilip-szállítási tenderdokumentációja véletlenül került a kezébe. "A KÉV-nél azt mondták, csináljam meg nyugodtan, úgysem lesz belőle semmi." Ehhez képest nemcsak ajánlatot tettek, meg is nyerték a pályázatot. Indiában ezen felül lehetőséget kaptak a kalkuttai 4/b metrószakasz építésében való részvételre. Annak ellenére, hogy Kalkutta sokszor elborzasztja az először oda érkezőket, a szakember a vállalt húsz hónap helyett öt évig maradt, "a metrószerződések miatt ugyanis az építtetők jobban jártak, hogy elhúzták a munkálatokat, mintha gyorsan befejezték volna a beruházást".
Klados Gusztáv ezután ismét visszament a KÉV-hez, ahol a vállalati tanács nevében a szolnoki főépítés-vezetőség felügyelője lett. Ez műszakilag nem volt különösebb kihívás számára, hiszen az általa felügyelt főépítés-vezetőség jobbára baromfinevelő állomást, kishidakat, csatornát, utakat és vasúti vágányokat épített. "Kivettem hát az egyéves, fizetés nélküli szabadságomat, és kalákában belefogtunk egy családi ház építésébe. Odáig jutottunk, mint akkoriban a többség, a ház kész volt, de nem volt bevakolva, a pénzünk viszont elfogyott." Ekkor megcsörrent a telefon, és egy német cég visszahívta őt Kalkuttába, az 1/a szakasz befejezéséhez. Ez másfél éves munka volt, ami után ismét hazament, majd felhívta a Csalagút független mérnöke, aki azt mondta, hogy az angolok keresnek valakit, aki "tud alagútul".
1989-ben ment Angliába, ahol kinevezték a tenger alatti északi vonalalagút építésvezetőjének. A csalagút építése igazi mérnöki sikertörténet volt, a létesítmény rekordsebességgel épült, a vonali pajzsáttörésre 1991 májusában került sor. "A csalagút határidőre megépült, de óriási költségtúllépéssel. De ennek nem az alagút kialakítása volt az oka, hanem az időközben alaposan megszigorított tűzvédelmi és biztonsági előírások."
Az igen jó referenciának számító munka miatt a szakembert Dél-Afrikába hívták, ahol a Világbank által finanszírozott Lesotho Magasföldi Vízlétesítmény kialakításában vett részt, amelynek lényege az volt, hogy egy völgyzáró gáttól a Maluti vízválasztó hegység alatti alagutakon vizet juttassanak el egy másik víztározóba, hasznosítva a Lesothóban leeső, a dél-afrikainál jóval nagyobb mennyiségű csapadékot. "Az egyik 19 kilométeres alagutat fél évvel a határidő előtt sikerült befejeznünk."
Ezután az athéni 2-es és 3-as metró építésében vett részt, "ami rettenetes régészeti cirkusszal járt. Egyszer előfordult, hogy beletaláltak egy ősi, föld alatti tárolóüregbe, az alagutat pedig az iszappal együtt hirtelen elöntötték az amforák." Athén után Szingapúr, majd Malajzia fővárosa, Kuala Lumpur következett, ahol egy korábban lehetetlennek tartott műszaki feladattal kellett megbirkózni. Az ottani, karsztos mészkőben 13 méter átmérőjű, úgynevezett zagyos pajzsokkal kellett megépíteni egy olyan közúti alagutat - a SMART-alagutat -, amely árvizek esetén a vizet is képes elvezetni. "A világ felkapta a fejét erre a műszaki bravúrra, az építkezésekről dokumentumfilmek sora készült, amiben sajnos nem mindig említették meg, hogy a magyar szakértelem is hozzájárult a sikerhez."
2007-ben Új-delhibe szerződött, az ottani metróépítéshez, ahonnan hazafelé menet egy szakmai konferencián találkozott Olti Ferenccel, a budapesti 4-es metró építését felügyelő BKV vezérigazgató-helyettessel. "Véletlenül egymás mellé ültünk, elbeszélgettünk, aztán Feri meggyőzött, így 28 év után ismét Budapesten dolgozom."
/A Népszabadság 2008. augusztus 14-i számában megjelent cikk alapján./Budapest Top 100:Ferenc a városból (Gegesy Ferenc)
Mindenki Tónija (Rogán Antal)
A nyerő kétéves (Dancs Gábor)
A BKV rémálma (Vitézy Dávid)
A parkolófejedelem (Fürst György)